Gyógypedagógus, TSMT® terapeuta, az Eltérő Fejlődésű Gyermekek Nagykövete

Az érzékelési rendellenesség gyűjtőfogalom, bármely érzéklet vonatkozásában előfordulhat; a feldolgozási rendszer optimálistól eltérő működése különböző folyamatok másságán múlik: lehet, hogy az ingerületek szabályozásában van nehezítettség (sensory modulation disorder), lehet, hogy a megkülönböztetés problémás (sensory discrimination disorder), az is lehet, hogy érzékelés alapú mozgásos rendellenesség (sensory-based motor problem) áll fenn.

Amennyiben az érzékelési szabályozás területén eltérő a működés, a gyermek a normál erősségű ingert túl bántónak/fájdalmasnak/ijesztőnek éli meg, kitér előle/elkerüli (ingerhárító), akár direkt keresheti azokat (ingerkereső); lehet, hogy egy szokványos erősségű ingerre nem/alig/késve/rövid ideig reagál (alulérzékeny).

A megkülönböztetési képesség nehezítettsége szintén bármely érzékszervet érintheti, pl. a bőrt egy időben ért több ingerből csak egyet érzékel, lehet, hogy nem tudja megkülönböztetni az eltérő minőségű ingereket, nehezen ismeri fel a szavakat alkotó betűk közötti eltéréseket, esetleg a hangok közötti különbségeket, látványok részletei között nehezen tesz különbséget, elveszettnek érzi magát tömegben, stb.

Az érzékelés alapú mozgásos rendellenesség egyik típusa a testtartási rendellenesség, másik az ügyetlenség (diszpraxia). Az előbbi pl. az izomtónus eltérésében, a jobb/bal oldal együttes használatának problémájában, az egyensúly nem megfelelő működésében nyilvánul meg; az utóbbi gyenge motoros koordinációval rendelkezik, nehézségei vannak a kézügyességet igénylő feladatokban, hangképzési problémái lehetnek.

Az eltérő működés rengeteg plusz energiát igényel, ami rövidebb figyelmi időt, a feladathelyzetből való gyorsabb kilépési szándékot, feszült, agresszív magatartást okozhat.

Amennyiben a környezet nem ismeri fel a problémát, félre értheti a gyermek viselkedését, holott ő nem rosszalkodni akar, csupán reagál az általa megélt valóságra.

A nem jól kezelt helyzetek másodlagos pszichés sérülést is okozhatnak; létre jöhetnek az érzelmi életre, a szocializációra kiható folyamatok, visszahúzódás, szorongás, marginalizáció, esetleg extrém magatartásformák a környezet reakcióinak következtében. A szülőkben bűntudat alakulhat ki, mintha a jelenség létre jöttét az ő hibás nevelésük okozná, holott a háttérben az idegrendszer eltérő működése áll (ez önmagában nem jelenti azt, hogy nevelési hiba nem ronthat a helyzeten, de elsősorban az idegrendszeri folyamatok működési minőségét szükséges normalizálni, mert ez javítani fogja a gyermek viselkedését, annak befolyásolhatóságát is).

A jelenség üzenet a környezet számára; tünet, melyet észre kell vennünk és segítenünk kell, hiszen az érintett személy azért viselkedik bizonyos módon, mert csak úgy tud, nem azért, mert úgy akar! A jelenségek mögé kell látnunk, hiszen a gyerekek nem képesek önmagukban legyőzni a problémát!

Számos tényező befolyásolhatja érzékelésünk alakulását, ezek között szerepelnek:

Fontos tudni, hogy a feldolgozási zavar nem a rosszul funkcionáló érzékszerv problémája (pl.  rövid vagy távollátó szem; halláscsökkenés, stb.)! Amennyiben felmerül eltérő működés gyanúja, az adott érzékszerv szakorvosi vizsgálatával kell kezdeni a folyamat feltérképezését.

A jól szervezett, sikeres felnőtté váláshoz szükséges a jól funkcionáló idegrendszer, ami a maguk valójában közvetíti a környezet ingereit, megfelelően dolgozza fel (figyeli, válogatja, sorrendezi) és jól tud reagálni rájuk.

Az eltérő szenzoros feldolgozás problémát speciális – az idegrendszer érett működését elősegítő – terápiákkal lehet befolyásolni, javítani. Minél korábban alkalmazzuk a hatékony fejlesztő módszert, annál gyorsabban érhető el pozitív változás; segítség lehet pl. a TSMT®, HRG, DSZIT terápiák alkalmazása.

A TSMT® (Tervezett Szenzomotoros Tréning) terápiában a szárazföldön megélt mozgásos, érzékszervi tapasztalatok segítenek az idegrendszer működési folyamatainak normalizálásában, ezáltal a különböző jelenségekre, érzetekre való jó reagálásban (pontos észlelésben, ügyes mozgásban, beszédben, a saját test reális megélésében, a testvázlat kialakulásában, a térbeli tájékozódásban, az önkontrollban, stb.); a HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) terápiában a víz – mint speciális fizikai jellemzőkkel rendelkező közeg – biztosítja a külső és belső környezet megtapasztalási lehetőségét. Nagyon fontos, hogy a szakemberek mellett az eltérő fejlődésben érintett gyermekeket nevelő szülők is tisztában legyenek a probléma jellegzetességeivel, hogy megértsék a kicsik/nagyok reakcióit és könnyebben tudják segíteni őket,

Felhasznált irodalom:

  • C.S. Kranowitz: Zűr-zavaros gyermek. Studio Nagy Bt. Dunakeszi, 2012