Szerző: Fegyó Marianna
oligofrenpedagogia – szomatopedagogia szakos gyógypedagógiai tanár, TSMT® terapeuta, mentor
A TSMT-HRG College oktatója
Napjainkban növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek mozgás- és/vagy beszédfejlődése már a korai életszakasz során eltérő, s ezek következményei óvodás- és iskoláskorban is nyomon követhetők az egyre magasabb szinten szerveződő teljesítményekben, vagyis nehézség mutatkozik a sikeres iskolai beválás területén.
A tanulási zavart sokan, sokféle megközelítésből próbálták definiálni. Megjelenési formái változatosak, több szempontból is megközelíthető a probléma. Osztályozhatjuk pedagógiai szempontból komplexitás vagy súlyosság szerint. A pszichológiai megközelítés szerint a megismerő funkciók zavara okozza a részképesség zavarokat. A neuropszichológia kutatja a probléma hátterében meghúzódó agyi folyamatok eltéréseit.
Definícióként leginkább Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta által megfogalmazott meghatározást használjuk, mely talán a legpontosabban foglalja össze számunkra a problémát:
„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők.„ (Dr. Sarkady – Dr. Zsoldos.)
Vagyis a tanulási zavarokra jellemző, hogy kialakulásuk több okra visszavezethető: a genetikai tényezők, a környezeti ártalmak, az idegrendszer fejlődésének zavarai, sérülései mellett a kutatók egyre inkább felhívják a figyelmet a mozgásszegény életmód és a digitális eszközök túlzott használata is hatással van a tanulási zavarok kialakulására.
Jelentős eltérés mutatkozik a gyermek képességei alapján elvárható és a valós teljesítmény között az írás olvasás, számolás területén, a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) atipikusan működnek. Másodlagos tünetként gyakran társulnak magatartás- és viselkedésbeli problémák (viselkedésszabályozási nehézség, érzelmi bizonytalanság, túlzott motoros aktivitás).
Milyen tünetek felismerése segítheti a szülőket, szakembereket a megelőzésben vagy a kialakult problémák kezelésében?
Bár a tanulási zavar diagnózis azokra az iskoláskorú gyermekekre vonatkoztatható, akik számára a többségi pedagógiai módszerekkel nehézséget okoz a kultúrtechnikák elsajátítása, de a jelzésértékű tünetek már az óvodában is egyértelműen felismerhetőek.
Ezek például a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül:
- a gyermek nehezen koncentrálja figyelmét, könnyen elkalandozik
- nehezen tűri a monotóniát, nem motivált a feladatvégzésre, nem szívesen vesz részt a közös foglalkozásokon
- mozgása összerendezetlen, koordinálatlan, gyakran egyensúlyi bizonytalanság is jellemzi
- saját testén, térben és időben nehezen tájékozódik, bizonytalan a jobb és bal oldal megkülönböztetésében
- nem szívesen vesz részt rajzolással kapcsolatos tevékenységekben, görcsös, szabálytalan a ceruzafogása, nem megfelelő nyomatékkal dolgozik a papíron
- gyenge a ritmusérzéke, nem tudja mozgását és beszédét összehangolni
- nem köti le figyelmét a mese olvasása, nem tudja elmondani , miről szólt vagy lényegtelen részletekre emlékszik
- nehézséget okoz számára a verstanulás, gyakran félrehallja benne a szavakat
- nehezen érti a verbális utasításokat
- nem tud sorba rendezni, az egymásutániság felismerése, megjegyzése nehézséget okoz számára
- nehezen épít kép alapján, nem ismeri fel a formákat, nem tudja lemásolni a bemutatott mozgásformákat…
Miért fontos a probléma korai felismerése?
A tünetek hátterében gyakran az idegrendszer kéreg alatti struktúráinak szabályozási éretlensége és a szenzoros integráció működésének fejletlensége áll.
Sokéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy mivel az óvodáskorra tehető a szenzomotoros funkciók szenzitív időszaka, a korai életszakaszban felismert elmaradásokat, hiányosságokat hatékonyan lehet a megfelelően kiválasztott terápiás eljárással, szenzomotoros fejlesztéssel befolyásolni tüneteket csökkenteni , a komolyabb probléma kialakulását megelőzni. Az általános iskola első két évfolyamán még hatékonyan tudunk a fejlesztésünkkel a tanulási és figyelmi funkciók területén is érzékelhető pozitív változást előidézni, a későbbi életkorokban azonban ezen terápiák hatékonysága jelentősen csökken, hiszen az idegrendszer már kevéssé plasztikus, a kéreg alatti funkcióinak fejlődése jelentősen lelassul.
Miben tud segíteni a TSMT® terápia?
A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését. A tanulási nehézségek prevenciójában és terápiájában kiemelkedő szerepe van a mozgásfejlesztésnek, mely segítségével hatni lehet az idegrendszerre.
A Longikid® vizsgálat segítségével feltérképezhetjük az idegrendszer kéreg alatti integrációs működésének minőségét. Ennek eltérő működését jelzi, ha az archaikus reflexek nagymértékben kiválthatók, a beállító- és egyensúlyi reakciók bizonytalanok, gyenge az állásegyensúly, kóros reakciók vagy önkéntelen együttmozgások jelennek meg. Ha ezeken a területeken jelentős éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű kérgi funkciók fejlődése is érintett lehet. Azok sikeres fejlődéséhez tehát elengedhetetlen a kéreg alatti szabályozás normalizálása.
A mozgásvizsgálat során megfigyelhetjük a gyermek mozgáskoordinációjának minőségét, melynek eredménye a nagy- és finommozgások összerendezése, a térbeli, időbeli dinamikai jellemzők optimális összhangjának kialakítása. Ez a mozgásos cselekvések létrejöttének alapfeltétele.
A feladatvégzés során a gyermekek térbeli tájékozódó képességét, testsémáját, a kéz- és a lábmozgásuk összehangolását, a dinamikus egyensúlyérzését, a ritmusérzékét és a szerialitási képességét figyelhetjük meg.
A kognitív feladatok segítségével szűrő jelleggel észlelhetjük az érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás területén mutatkozó hiányosságokat. Szükség esetén más szakemberek bevonását javasoljuk az észlelt probléma pontos feltérképezéséhez.
A vizsgálat során képet kapunk a gyermek figyelméről, feladattudatáról, együttműködési készségéről, gátló funkcióinak működéséről egyaránt.
Az egyes területeken nyújtott teljesítmények elemzése, a tapasztalatok összegzése alapján teszünk javaslatot az egyéni vagy kiscsoportos TSMT foglalkozáson való részvételre.
A tervezett szenzomotoros tréning (TSMT®) feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert.
A tanulási zavarral küzdő gyermekek terápiájában kiemelt feladatunk a motoros automatizmusok kialakítása, a beszéd és a mozgás szinkronjának összerendezése, a két testfél működésének összehangolását célzó feladatok gyakoroltatása. A 2-4-8 ütemű koordinált feladatok elsajátításával tréningek végzése során fejlődik a gyermekek szerialitása.
A gyakorlatok végzése közben kézbe adott eszközök segítségével fejlesztjük az eszközhasználattal a finommotorikát.
Szenzoros feldolgozási zavar esetén kiemelt szerepet kap a vesztibuláris rendszer ingerlése, a különböző modalitások összehangolása.
A kognitív terápiát végző szakemberrel egyeztetve terhelhető, együttműködő gyermek esetében a probléma típusának megfelelő kognitív feladatokat is beillesztünk a mozgáshoz kapcsolódva.
Célunk: az idegrendszer érési folyamatainak normalizálása, az együttműködés kialakítása, a zavaró tünetek csökkentése, az adott életkorban elvárható motoros, pszichés, kognitív és szociális teljesítmények elérése, felzárkóztatás. Összegezve célunk a sikeres iskolai beválás elősegítése.
Felhasznált irodalom:
- Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban, Új Pedagógiai Sezmle 1998 október
- Gyarmathy Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, Új Pedagógiai Szemle 1998 november
- Gyarmathy Éva: Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?, http://www.diszlexia.hu/Cikkek/tanzavtanitani.pdf
- Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség szűrése az Állapot- és mozgásvizsgáló teszttel, Új Pedagógiai Szemle 2003 március
- Lakatos Katalin: Az Organikusan sérült gyerekek egyéni terápiája tervezett szenzomotoros tréningekkel /TSMT I/ tanfolyami jegyzet
Terapeuta kereső
Végzett, képesített terapeuták a térképen!
Tünetészlelő
Milyen tünetek esetén ajánlottak terápiás módszereink?
Ingyenes konzultáció
Kérdése lenne? Jelentkezzen szülőkonzultációra!