oligofrenpedagogia – szomatopedagogia szakos gyógypedagógiai tanár, TSMT® terapeuta, mentor

A TSMT-HRG College oktatója

Napjainkban növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek mozgás- és/vagy beszédfejlődése már a korai életszakasz során eltérő, s ezek következményei  óvodás- és iskoláskorban is nyomon követhetők az egyre magasabb szinten szerveződő teljesítményekben, vagyis nehézség mutatkozik a sikeres iskolai beválás területén.  

A tanulási zavart sokan, sokféle megközelítésből próbálták definiálni. Megjelenési formái változatosak, több szempontból is megközelíthető a probléma. Osztályozhatjuk pedagógiai szempontból komplexitás vagy súlyosság szerint. A pszichológiai megközelítés szerint a megismerő funkciók zavara okozza a részképesség zavarokat. A neuropszichológia kutatja a probléma hátterében meghúzódó agyi folyamatok eltéréseit.

Definícióként leginkább Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta által megfogalmazott meghatározást használjuk, mely talán a legpontosabban foglalja össze számunkra a  problémát:

 „Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők.„ (Dr. Sarkady – Dr. Zsoldos.)

Vagyis  a tanulási zavarokra jellemző, hogy kialakulásuk több okra visszavezethető: a  genetikai tényezők, a környezeti ártalmak, az idegrendszer fejlődésének zavarai, sérülései mellett a kutatók egyre inkább felhívják a figyelmet a mozgásszegény életmód és a digitális eszközök túlzott használata is hatással van a tanulási zavarok kialakulására.

Jelentős eltérés mutatkozik a gyermek képességei alapján elvárható és a valós teljesítmény között az írás olvasás, számolás területén,  a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) atipikusan működnek. Másodlagos tünetként gyakran társulnak magatartás- és viselkedésbeli problémák (viselkedésszabályozási nehézség, érzelmi bizonytalanság, túlzott motoros aktivitás).

Bár a tanulási zavar diagnózis azokra az iskoláskorú gyermekekre vonatkoztatható, akik számára a többségi pedagógiai módszerekkel nehézséget okoz a kultúrtechnikák elsajátítása, de a jelzésértékű tünetek már az óvodában is egyértelműen  felismerhetőek.

Ezek például a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül:

A tünetek hátterében gyakran az idegrendszer kéreg alatti struktúráinak szabályozási éretlensége és a szenzoros integráció működésének fejletlensége áll.

Sokéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy mivel az óvodáskorra tehető  a szenzomotoros funkciók szenzitív időszaka, a korai életszakaszban felismert elmaradásokat, hiányosságokat hatékonyan lehet a megfelelően kiválasztott terápiás eljárással, szenzomotoros fejlesztéssel befolyásolni tüneteket csökkenteni , a komolyabb probléma kialakulását megelőzni. Az általános iskola első két évfolyamán még hatékonyan tudunk a fejlesztésünkkel a tanulási és figyelmi funkciók területén is érzékelhető pozitív változást előidézni, a későbbi életkorokban azonban ezen terápiák hatékonysága jelentősen csökken, hiszen az idegrendszer már kevéssé plasztikus, a kéreg alatti funkcióinak fejlődése jelentősen lelassul.

A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését. A tanulási nehézségek prevenciójában és terápiájában kiemelkedő szerepe van a mozgásfejlesztésnek, mely segítségével hatni lehet az idegrendszerre.

A Longikid® vizsgálat segítségével feltérképezhetjük az idegrendszer kéreg alatti integrációs működésének minőségét. Ennek eltérő működését jelzi, ha az archaikus reflexek nagymértékben kiválthatók, a beállító- és egyensúlyi reakciók bizonytalanok, gyenge az állásegyensúly, kóros reakciók vagy önkéntelen együttmozgások jelennek meg. Ha ezeken a területeken jelentős éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű kérgi funkciók fejlődése  is érintett lehet. Azok sikeres fejlődéséhez tehát elengedhetetlen a kéreg alatti szabályozás normalizálása.

A mozgásvizsgálat során megfigyelhetjük a gyermek mozgáskoordinációjának minőségét, melynek eredménye a  nagy- és finommozgások összerendezése, a térbeli, időbeli dinamikai jellemzők optimális összhangjának kialakítása. Ez a mozgásos cselekvések létrejöttének alapfeltétele.

A feladatvégzés során a gyermekek térbeli tájékozódó képességét, testsémáját, a kéz- és a lábmozgásuk összehangolását, a dinamikus egyensúlyérzését, a ritmusérzékét és a szerialitási képességét figyelhetjük meg.

A kognitív feladatok segítségével szűrő jelleggel észlelhetjük az érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás területén mutatkozó hiányosságokat. Szükség esetén más szakemberek bevonását javasoljuk az észlelt probléma pontos feltérképezéséhez.

A vizsgálat során képet kapunk a gyermek figyelméről, feladattudatáról, együttműködési készségéről, gátló funkcióinak működéséről egyaránt.

Az egyes területeken nyújtott teljesítmények elemzése, a tapasztalatok összegzése alapján teszünk javaslatot az egyéni vagy kiscsoportos TSMT foglalkozáson való részvételre.

A tervezett szenzomotoros tréning (TSMT®) feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert.

A tanulási zavarral küzdő gyermekek terápiájában kiemelt feladatunk a motoros automatizmusok kialakítása, a beszéd és a mozgás  szinkronjának összerendezése, a két testfél működésének összehangolását célzó feladatok gyakoroltatása. A 2-4-8 ütemű koordinált  feladatok elsajátításával  tréningek végzése során fejlődik a gyermekek szerialitása.

A gyakorlatok végzése közben kézbe adott eszközök segítségével fejlesztjük az eszközhasználattal a  finommotorikát.

Szenzoros feldolgozási zavar esetén kiemelt szerepet kap a vesztibuláris rendszer ingerlése, a különböző modalitások összehangolása.

A kognitív terápiát végző szakemberrel egyeztetve terhelhető, együttműködő gyermek esetében a probléma típusának megfelelő kognitív feladatokat is beillesztünk a mozgáshoz kapcsolódva.

Célunk: az idegrendszer érési folyamatainak normalizálása, az együttműködés kialakítása, a zavaró tünetek csökkentése, az adott életkorban elvárható motoros, pszichés, kognitív és szociális teljesítmények elérése, felzárkóztatás. Összegezve célunk a sikeres iskolai beválás elősegítése.

Felhasznált irodalom:

  • Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban, Új Pedagógiai Sezmle 1998 október
  • Gyarmathy Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, Új Pedagógiai Szemle 1998 november
  • Gyarmathy Éva: Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?, http://www.diszlexia.hu/Cikkek/tanzavtanitani.pdf
  • Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség szűrése az Állapot-  és mozgásvizsgáló teszttel, Új Pedagógiai Szemle 2003 március
  • Lakatos Katalin: Az Organikusan sérült gyerekek egyéni terápiája tervezett szenzomotoros tréningekkel /TSMT I/ tanfolyami jegyzet