Amit sok szülő nem tud a szobatisztaságról és a gyermek teste jelzéseiről

Egy átlagos reggelre ébredtünk: rohanás az oviba. Már majdnem sikerül időben elindulni – cipő fent van, kulacs a kézben, fejben már a napot tervezzük, amikor egyszercsak megszólal a gyermek: Bepisiltem….

Egyszerre megakad a reggelünk, megjelenik a feszültség, az aggodalom, a türelmetlenség…meg az a bizonyos kérdés, hogy

“Miért nem szólt hamarabb?”.

Sok szülő ilyenkor azt érzi, valamit rosszul csinál. Vagy éppen, hogy a gyeremekéről gondolja, hogy figyelmetlen, vagy túl szétszórt, miért mindig az utolsó pillanatban veszi észre ezeket a jeleket? Hiszen már óvodás, nagy gyerek.

Pedig a válasz egyszerű: sok esetben a gyermek idegrendszere még nem tanulta meg érzékelni a teste jelzéseit. Ahogy minden az életben, a szobatisztaság is egy tanult folyamat.

Van, hogy egyszerűen túl későn „hallja meg” a testét

Mindenkivel előfordult már, hogy annyira belemerült valamibe — munkába, vezetésbe, egy beszélgetésbe —, hogy csak akkor vette észre, mennyire szomjas, amikor már szinte kapart a torka. Pedig a teste valószínűleg jó ideje próbált jelezni.

A kisgyermekeknél ugyanez történik, csak sokkal intenzívebben.

Ők még éppen tanulják, hogy mit jelentenek ezek a belső érzések:

„most éppen pisilnem kell”,

„érzem, hogy tele van a hólyagom”,

„ha ezt érzem, akkor mindjárt ki kell mennem”.

A gyermek idegrendszere folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket a jelzéseket felismerje és értelmezze. Csakhogy egy óvodáskorú gyermeknél ez a rendszer még érésben van.

Ezért fordulhat elő, hogy játék közben egyszerűen „elveszíti” a teste jelzéseit. Egyik pillanatban még teljesen belefeledkezik az építésbe vagy a szerepjátékba, a másikban pedig már megtörtént a baleset.

És sokszor ő maga is megijed ettől.

Van, aki elsírja magát, van, aki megpróbálja eltitkolni. Más csak csendesen bevallja:

„Nem vettem észre…”

Ők még tanulják:

  • mit jelent az, hogy „tele a hólyagom”,
  • milyen érzés az, hogy „pisilnem kell”,
  • és mikor kell erre reagálni.

Ezt a képességet hívjuk interocepciónak.

Mi is az interocepció?

A háttérben ugyanis egy fontos idegrendszeri folyamat áll, amit interocepciónak nevezünk.

Ez azt jelenti, hogy hogyan érzékeljük a testünk belső jelzéseit:

Sok érzet kavarog bennünk állandóan: éhesek vagyunk,

szomjasak vagyunk, fáradtak vagyunk, fáj valamink, vagy éppen pisilnünk kell.

Felnőttként ezt  már megtanultuk érzékelni és értelmezni – nem keverjük össze, ha éhesek vagyunk azzal, ha fáj valamink. Egy kisgyermek számára viszont ez még tanulási folyamat.

Ahogy a mozgás, a beszéd vagy az önálló öltözködés, úgy a szobatisztaság is fokozatosan alakul ki az idegrendszer érésével együtt.

Az interocepció annak az érzékelése, ami a testen belül történik.

Ez nem „rosszaság”

Szülőként ezt sokszor nehéz nyugodtan kezelni, különösen akkor, amikor közeledik az óvoda kezdete.

Ilyenkor könnyen megjelennek a félelmeink:

„Mi lesz szeptemberben?”

„Mit fognak szólni az óvodában?”

„Le van maradva?”

„Biztosan készen áll már?”

Pedig a szobatisztaság nem pusztán nevelési kérdés.

Nagyon sok esetben az idegrendszer érési folyamatainak része. És ahogy minden gyermek más tempóban tanul meg járni vagy beszélni, úgy ezen a területen is eltérő lehet a fejlődés üteme.

Nem arról van szó, hogy a gyermek „nem akarja”. Sokkal inkább arról, hogy még tanulja felismerni és időben értelmezni a teste jelzéseit.

Mikor érdemes jobban megnézni a háttérben zajló folyamatokat?

Érdemes lehet szakemberhez fordulni, ha azt látod, hogy:

– gyermeked nagyon későn jelzi a pisilési ingert,

– gyakoriak a „balesetek”,

– mintha nem érzékelné időben a teste jelzéseit,

– vagy bizonytalan vagy abban, hogy hol tart az óvodaérettség folyamatában.

Egy TSMT® terapeuta által végzett LongiKid® vizsgálat segíthet abban, hogy pontosabb képet kapjatok a gyermek idegrendszeri érettségéről, az óvodaérettség különböző területeiről, valamint arról, milyen támogatás segítheti őt a legjobban.

Nem az a cél, hogy sürgessük őt a szobatisztaság felé vezető úton. A célunk, hogy megértsük egyéni szükségleteit úgy, hogy közben szem előtt tartjuk: a fejlődésnek vannak természetes mérföldkövei, amelyekhez fontos, hogy idővel egyre közelebb kerüljön.

A következő cikkben megmutatjuk…

..hogyan támogathatjuk játékos módon a gyermeket abban, hogy egyre tudatosabban érzékelje és értelmezze teste jelzéseit.

És arról is írunk:

  • hogyan támogatja ebben a szülő a gyermeket,
  • mit tud hozzátenni egy TSMT® terapeuta,
  • és hogyan segíthet a LongiKid® vizsgálat abban, hogy a gyermek magabiztosabban induljon az óvodába.