Hogyan tanulja meg a gyermek figyelni a teste jelzéseit?

Az előző cikkben arról írtunk, hogy a szobatisztaság nem egyszerűen akarat vagy „jó nevelés” kérdése, hanem egy összetett idegrendszeri érési folyamat része.

Sok gyermek nem azért nem szól időben, mert nem akar, sokkal inkább mert még tanulja érzékelni és értelmezni a teste jelzéseit.

Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés a szülőben, hogyan tudna neki segíteni.

A gyermeknek először „meg kell tanulnia meghallani” a testét

Felnőttként ez automatikusnak tűnik. Megérezzük a szomjúságot, a fáradtságot, vagy hogy WC-re kell mennünk. Egy kisgyermek idegrendszere azonban még fejlődésben van.

Ő még tanulja milyen érzés a telt hólyag, hogyan változik ez az érzés, és mikor kell rá reagálni.

Ezért fordulhat elő, hogy az utolsó pillanatban szól, mert a játékba belemerülve egyszerűen „nem veszi észre” a testi jelzéseket.

A jó hír az, hogy ezek a folyamatok támogathatóak.

Nem a sürgetés segít leginkább

Szülőként gyakran elfáradunk, a sokadik átöltözés után már automatikusan jön:

  • „Miért nem szóltál?”
  • „Pedig kérdeztem!”
  • „Most már igazán figyelhetnél…”

Csakhogy az interocepció fejlődése nem pusztán figyelem kérdése.

Az idegrendszernek időre, tapasztalásra és sok ismétlésre van szüksége ahhoz, hogy a gyermek egyre pontosabban érzékelje a saját testét.

Sokat segíthet a nyugodt támogatás, a kiszámítható rutin , mert így a gyermek biztonságban érzi magát hibázáskor is, és a testérzetek játékos tudatosítása.

Hogyan lehet segíteni otthon?

Sok apró hétköznapi helyzet támogathatja az interocepció fejlődését.

Például amikor:

  • megkérdezed: „Érzed már, hogy pisilni kell?”
  • segítesz neki megfogalmazni a testi érzéseit,
  • együtt figyelitek meg, milyen jeleket küld a teste (pl.: erősebben dobog a szíve szaladgálás után);
  • vagy WC-használati rutint alakítotok ki.

A mozgásnak is nagyon fontos szerepe van.

Az idegrendszer a mozgáson keresztül fejlődik és szerveződik. A megfelelő szenzomotoros támogatás nemcsak a mozgásban, hanem:

  • a figyelemben,
  • az önszabályozásban,
  • és akár a szobatisztaság folyamatában is segíthet.

Ebben tud segíteni a TSMT® terapeuta

Egy TSMT® terapeuta nem csak azt nézi, hogy „szobatiszta-e” a gyermek.

Hanem azt is, hogy:

  • hogyan működik az idegrendszeri feldolgozás,
  • mennyire érettek az önszabályozási folyamatok,
  • hogyan érzékeli a gyermek a saját testét,
  • és mely területeken lehet szüksége támogatásra.

A LongiKid® vizsgálat ebben segíthet pontosabb képet adni.

Nem címkézi meg a gyereket, az a célja, hogy megértse, és a szülőnek is megmutassa:

  • hol tart most a gyermek fejlődése,
  • mik az erősségei
  • és hol lenne érdemes támogatni őt ahhoz, hogy magabiztosabb legyen a hétköznapokban és az óvodában.

Nem kell egyedül megfejtened

Szülőként könnyű belecsúszni abba, hogy mindenért magunkat hibáztatjuk, pedig sokszor nem „rossz szokásról” van szó, hanem egy még érésben lévő idegrendszerről. Minél jobban értjük, mi történik a háttérben, annál könnyebben tudunk valódi segítséget adni a gyermeknek.

Ha szeretnél pontosabb képet kapni arról:

  • hol tart gyermeked az óvodaérettség folyamatában,
  • szüksége lehet-e támogatásra,
  • Ha szeretnél ezekről a sok szülőt foglalkoztató kérdésekről egy felkészült szakemberrel beszélgetni, fordulj bizalommal TSMT® terapeutához.

A térképes terapeuta- és LongiKid® vizsgálói kereső itt érhető el >>>