Az előző részben arról írtunk, hogy a telefon gyakran csak eltereli a kisgyermek figyelmét, de nem segíti az érzelmei feldolgozását. Jogosan merül fel a kérdés: akkor mit tehet a szülő helyette?
A jó hír az, hogy a gyermek megnyugtatásához nincs szükség különleges eszközökre. Sokszor éppen azok a legegyszerűbb dolgok működnek a legjobban, amelyek a biztonságérzetét erősítik.
# 1. Először te próbálj meg megnyugodni
Ez talán furcsán hangzik, de a kisgyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a körülöttük lévő felnőttek érzelmeire.
Ha te is feszült vagy, sietsz vagy emelt hangon beszélsz, azt ő is megérzi.
Nem kell tökéletesen nyugodtnak lenned, de segíthet, ha veszel egy mély levegőt, lassítasz egy kicsit, és tudatosítod magadban: *most elsősorban biztonságra van szüksége, nem magyarázatra.*
# 2. Menj közel hozzá
Amikor egy kisgyermek kiborul, sokszor nem tanácsra vágyik, hanem arra, hogy érezze: nincs egyedül.
Guggolj le hozzá, hogy egy magasságba kerüljetek, nézz rá, és maradj mellette.
Már ez a közelség is segíthet csökkenteni a feszültséget.
# 3. Beszélj halkan és lassan vagy épp maradj csendben, de mellette
A gyermek idegrendszere a hangszínedre is reagál.
A kiabálás vagy a sürgetés többnyire csak fokozza a feszültséget.
Próbálj rövid, egyszerű mondatokat használni.
Például:
„Itt vagyok veled.”
„Látom, hogy most nagyon mérges vagy.”
„Segítek neked.”
Vagy ha a gyermeked épp a meltdown állapotában van, akkor inkább ne beszélj, csak próbálj meg csendben, nyugodtan mellette maradni. De segíthet az adott helyzetből való kimozdítása.
Hogy melyik válik be? Ezt neked kell kitapasztalnod. A lényeg, ha valami nem jön be, ne add fel. Nem biztos, hogy elsőre ráérzel a jó megoldásra!
# 4. Ne félj a sírástól
Szülőként természetes, hogy szeretnénk minél hamarabb véget vetni a sírásnak.
Pedig a sírás sok esetben nem ellenség, hanem az érzelmek természetes levezetése.
Ha a gyermek biztonságban van, mellette vagy, és támogatod, nem szükséges mindenáron azonnal elhallgattatni.
# 5. Kérdezz kevesebbet
Amikor egy gyermek nagyon zaklatott, gyakran még nem tudja elmondani, mi történt.
Az olyan kérdések, mint:
„Na, mi a bajod?”
„Miért sírsz?”
„Mit szeretnél?”
sokszor csak tovább terhelik.
Először segíts megnyugodni, a beszélgetés ráér később.
# 6. Ha elfogadja, öleld meg
Van, akinek az ölelés segít, más inkább egy kis távolságot szeretne.
Figyeld a gyermeked jelzéseit.
Ha odabújik, vedd ölbe. Ha elhúzódik, maradj mellette úgy, hogy tudja: számíthat rád.
# 7. Használjátok a légzést játékosan
A kisgyermekektől nem várható el, hogy tudatos légzőgyakorlatokat végezzenek.
De játszani lehet.
Próbáljátok meg együtt:
* elfújni egy képzeletbeli gyertyát,
* felfújni egy óriási lufit,
* vagy lassan elfújni egy pitypangot.
A játékos légzés segíthet csökkenteni a feszültséget.
# 8. Segíthetnek a szenzoros élmények
Sok gyermek könnyebben megnyugszik, ha olyan ingereket kap, amelyek rendezik az idegrendszerét.
Ilyen lehet például:
* egy puha pléd,
* egy kedvenc plüss,
* ringatózás,
* finom simogatás (ha szereti),
* lassú hintázás,
* vagy egy korty víz.
Fontos tudni, hogy nincs minden gyermek számára egyformán működő megoldás. Ami az egyiknek megnyugtató, a másiknak zavaró lehet.
# 9. Adj időt
Egy erős érzelmi reakció nem kapcsolható ki egyetlen mondattal.
A gyermek idegrendszerének időre van szüksége ahhoz, hogy ismét egyensúlyba kerüljön.
Néha a legnagyobb segítség az, hogy türelmesen mellette maradsz.
# 10. Nem mindig kell azonnal megoldani a problémát
Sokszor ösztönösen meg akarjuk oldani azt, amin a gyermek sír.
Pedig először nem a helyzetet kell megoldani, hanem az érzéseit kell elfogadni.
Ha már megnyugodott, sokkal könnyebb lesz együtt beszélgetni arról, mi történt, és hogyan lehet legközelebb másképp kezelni a helyzetet.
+1 Megelőzés – mondókákkal
Sok gyereknél – főleg kisebb korban – egy-egy kedvenc mondóka, mozgásos vers segít nem csak a várakozásban, hanem a megnyugtatásban is. Ezeket már babakorban el lehet kezdeni mondogatni, és társítani mozgásokkal (dobolás, tapsolás, csikizés, levegőbe feldobás).
Az ismerős, ritmusos szöveg, a mozgásra való figyelem, vagy ha várják a mondóka végét, mert akkor jön a csiki/levegőbe dobás, mind-mind nyugtató hatású.
Mi van, ha mégis előkerül a telefon?
Lesznek olyan napok, amikor elfáradsz. Lesz olyan helyzet, amikor úgy érzed, nincs más lehetőség.
Ez nem jelenti azt, hogy rossz szülő vagy.
A lényeg nem az, hogy soha ne kapjon telefont a gyermek, hanem hogy **a legtöbb alkalommal a kapcsolatot válasszuk a képernyő helyett**. Ezekből az ismétlődő, biztonságot adó pillanatokból tanulja meg a gyermek, hogyan lehet megküzdeni a nehéz érzésekkel.
A következő részben…
Sokszor nemcsak az számít, “mit teszünk”, hanem az is, “mit mondunk” egy síró vagy dühös kisgyermeknek.
A következő részben olyan mondatokat mutatunk be, amelyek valóban segíthetik a megnyugvást, és olyanokat is, amelyek jó szándékúak ugyan, mégsem támogatják a gyermek érzelmi szabályozását.
Ha úgy érzed, hogy gyermeked nagyon nehezen nyugszik meg, gyakoriak az intenzív kiborulások, vagy a mindennapokban is nehézséget okoz számára az érzelmei kezelése, érdemes TSMT® terapeutával vagy más, a gyermek fejlődésében jártas szakemberrel konzultálni. A megfelelő támogatás segíthet feltárni a háttérben álló okokat és megtalálni a gyermek számára leginkább megfelelő segítséget.
