Az iskolai tanulás nem az első osztályban kezdődik. Már óvodáskorban is rengeteg olyan hétköznapi helyzettel találkozik a gyermekünk, amelyekben megfigyel, összehasonlít, felidéz, számol és problémákat old meg.
Ezeket a tapasztalatokat egyszerű játékokkal és közös tevékenységekkel is gazdagíthatjuk.
Az iskolakezdéshez fontos, hogy a gyermek egyre hosszabb ideig tudjon egy tevékenységre figyelni, kövessen egyszerű szabályokat, megjegyezzen információkat, és felismerjen bizonyos összefüggéseket. Az alapvető matematikai készségek és a téri tájékozódás szintén a későbbi tanulás fontos alapjai.
Mindez nem azt jelenti, hogy iskola előtt már összeadást, kivonást vagy betűtanulást kellene gyakorolnunk. Sokkal inkább azt, hogy lehetőséget teremtünk a gondolkodásra és a tapasztalatszerzésre.
Hogyan fejleszthetjük az értelmi képességeket?
A figyelem nem egyetlen képesség: többek között szükség van arra, hogy a gyermek megfigyelje a környezetét, kiválassza a fontos információkat, emlékezzen a hallottakra, és egy ideig egy adott tevékenységgel foglalkozzon.
A változatos játékok mindegyike más-más módon kínál lehetőséget ezek gyakorlására.
1. Memória- és megfigyelőjátékok
Memóriajáték: keressük meg a képpárokat!
Mi változott meg? Kérjük meg gyermekünket, hogy alaposan figyelje meg a szobát vagy az asztalon lévő tárgyakat. Ezután változtassunk meg valamit, és kérdezzük meg, mi lett más!
Képkeresők és böngészők: keressünk megadott tárgyakat, szereplőket vagy részleteket egy zsúfolt képen!
Memórialánc: kezdjük azzal, hogy „Elmentem a boltba, és vettem kenyeret”. A következő játékos megismétli, majd hozzátesz egy újabb dolgot. A felsorolás így egyre hosszabb lesz.
2. Hallás utáni figyelem
A hallott információk megjegyzése és feldolgozása szintén fontos készség.
Próbáljuk ki a „Simon mondja” játékot, amelyben csak a meghatározott módon megfogalmazott utasításokat kell végrehajtani. Tapsoljunk vissza különböző ritmusokat, vagy olvassunk fel egy rövid mesét, majd beszélgessünk arról, mi történt benne.
A társasjátékok is lehetőséget adnak arra, hogy gyermekünk figyeljen a szabályokra, kivárja a sorát, és észben tartsa, mi a következő teendője.
Alapvető matematikai képességek és készségek a hétköznapokban
A matematikai gondolkodás sokkal többet jelent a számok felsorolásánál. Hozzátartozik a mennyiségek felismerése, az összehasonlítás, a csoportosítás, a sorba rendezés és az egyszerű összefüggések megértése is.
A legjobb gyakorlóterep gyakran éppen az otthonunk.
1. Számoljunk a mindennapi helyzetekben!
– Terítéskor számoljuk meg, hány tányérra, pohárra és szalvétára van szükség!
– Pakoláskor számoljuk meg a játékokat, az építőkockákat vagy a könyveket!
– Lépcsőzés közben számoljunk együtt, ha gyermekünknek ez már megfelelő kihívás!
– Osszunk el négy kekszet két ember között, és gondolkodjunk együtt azon, hogyan lehet igazságosan elosztani!
– Kérdezzük meg: „Két pohár már az asztalon van. Hány pohár hiányzik még, ha négyen fogunk inni?”
A cél nem az, hogy gyermekünk minden helyzetben azonnal helyes választ adjon. Inkább hagyjuk, hogy próbálkozzon, számoljon, pakoljon és maga is ellenőrizhesse a megoldását.
2. Hasonlítsunk össze és csoportosítsunk!
Válogassunk szét gombokat, terméseket, játékokat vagy evőeszközöket különböző szempontok szerint. Csoportosíthatunk szín, forma, méret vagy rendeltetés alapján.
Beszélgessünk arról, melyik tárgy nagyobb, hosszabb, nehezebb vagy könnyebb a másiknál. Rendezhetjük a játékokat méret szerint, párokat alkothatunk zoknikból, vagy sorba állíthatjuk a plüssállatokat a magasságuk alapján.
3. Keressünk mintákat!
Készítsünk sormintát építőkockákból, gyöngyökből vagy színes papírdarabokból! Például egy piros, egy kék, egy piros és egy kék elem váltakozzon.
Kérdezzük meg, melyik elem következik, majd hagyjuk, hogy gyermekünk saját mintát találjon ki. Ez a tevékenység a megfigyelésre és a szabályszerűségek felismerésére is lehetőséget teremt.
4. Mérjünk és öntözzünk!
A közös sütés-főzés során a gyermek megtapasztalhatja, hogy különböző mennyiségekkel dolgozunk. Töltsünk vizet kisebb és nagyobb edényekbe, mérjük ki a hozzávalókat, és beszélgessünk arról, melyik edénybe fér több vagy kevesebb.
Ezek a tapasztalatok segíthetnek a mennyiségek és a mérés fogalmának megértésében.
Téri tájékozódás és gondolkodás
Az iskolai feladatokban gyakran kell a gyermeknek a lapon elhelyezkedő formákat, képeket vagy jeleket értelmeznie. A téri tájékozódás fejlődését a játékos építés, a kirakózás és a mozgásos feladatok egyaránt támogathatják.
– Építsünk építőkockákból egy mintát, majd kérjük meg gyermekünket, hogy készítse el ugyanazt!
– Rakjunk ki puzzle-t, vagy oldjunk meg egyszerű labirintusokat!
– Rejtsünk el egy kincset, és adjunk útbaigazítást: „Menj előre három lépést, fordulj jobbra, majd nézz a szék mögé!”
– Gyakoroljuk a jobb–bal, előtt–mögött, alatt–felett és mellett–között fogalmakat a mindennapi helyzetekben!
A kincskeresés során a gyermek egyszerre követheti a szóbeli utasításokat, jegyezheti meg a lépéseket, és használhatja a térbeli viszonyokról szerzett tapasztalatait.
Mennyi gyakorlásra van szükség?
Nem szükséges minden nap külön fejlesztőprogramot tartanunk. Egy társasjáték, a közös bevásárlás, a terítés vagy egy mese utáni beszélgetés is lehetőséget kínál a figyelem és a gondolkodás gyakorlására.
Érdemes figyelembe venni gyermekünk életkorát, érdeklődését és fáradtságát. Ha egy játék túl nehéznek bizonyul, egyszerűsítsünk rajta; ha pedig már könnyen megy, találjunk ki egy új szabályt.
Az iskolára való felkészülésben nem az a legfontosabb, hogy gyermekünk minél több feladatot oldjon meg, hanem hogy kíváncsi maradjon, merjen gondolkodni, és örömét lelje a felfedezésben.
Szántó Mónika
Fejlesztőpedagógus, a TSMT®️ Modell oktatója, mentora
